Az ifjú pár – vintage stílusgyakorlat

Mint tudjátok, a hónap stílusgyakorlata a vintage. Állhat közel az emberhez, vagy épp távol, de tagadhatatlan, hogy a stílus maga kifinomult és különleges. Egyszerű vonalvezetés és visszafogott részletek jellemzik, miközben annyiféle anyagot olvaszt egybe, hogy nehéz megtalálni az egyensúlyt. Pedig a harmónia a kulcsa az egésznek!

Mondanom se kell, fel lett adva a lecke 🙂

Három hétig csak pakolgattam, keresgéltem az összetevőket, mire neki mertem állni a vintage kihívásnak. Nem az én asztalom, de időnként próbálkozok vele. Nno de a barna mellé eddig mindig bekúszott a rózsaszín és valamilyen pasztelpúder árnyalat. Hát a moodboard most mást kívánt, mankó nélkül maradtam 😀

Még mindig nem az én asztalom, ezzel együtt – és bevallom, magam is meglepődtem rajta, de – nagyon élveztem kilépni a komfortzónámból és itt is kipróbálni magam. Bár azért hozzátenném, hogy a szokásaim rabja maradtam:

Engedjétek meg, hogy bemutassam a vintage-minimal a’la Mónit 😀

A Northen Light kollekcióból választottam ki az oldalam papírját. Először körbevarrtam és három oldalon kialakítottam egy-egy Sizzix-papírcsipke-vágat, régi könyvlap és színezett Park Avenue chipboard kompozíciót. Barna tintapárnával maszkoltam jobb fenttől a fotó alá és végig a bal oldalra. A fotó tervezett helye alatt és középen stencileztem, majd pecsételtem sokat régi írásos bélyegzőkkel – kétféle barna tintapárnával és arannyal is. Megemeltem a fényképet két réteg chipboard negatívval és nagyjából elhelyeztem az oldalon.

A fénykép eredeti, a nagyszüleim egyik esküvői fotója. Kicsit hosszú, de nem volt szívem levágni az alját és a széleket sem bírtam öregbíteni. Egyszerűen nem ment. Nem is tudom, hogy mikor volt ilyen utoljára velem. Talán soha. Persze előhívathattam volna újra. De ez nekem most így kellett 🙂

A virág-díszítők okozták a legtöbb fejtörést. Mindenképpen Dóra virágjai közül szerettem volna használni, de már csak nagyobbak maradtak. A fotó bal oldalát kicsit eltakartam egy nagyobb barnás szirmú virággal. Addig-addig, míg levágtam a nagymamám ruhájára lógó részt. Képtelen voltam rajta hagyni. A fotó a lelke a scrapbook alkotásainknak. Ezzel együtt simán vágjuk, tépjük, eltakarjuk őket. És eljön az a pillanat, amikor azt érzed, hogy ezt most nem szabad. Bár mindig is így csináltad, de ez most más…

Miután megbarátkoztam ezzel, gyorsan összeállt ez a kompozíció is – Sizzix-vágattal, egy kis csipkével és szintén egy Park Aveneu chipboarddal. A sok kis képkeretet arany tintapárnával színeztem, és elhelyezgettem az oldalon. Néhányat kettétörtem, hogy jusson elég az oldalra 😀 Díszítettem őket virágokkal, kevés csipkével, és Park Aveneu csipikkel.

A középső két keretet szabadon hagytam, és szómatricákat tettem oda. A szómatricák a 7dots Garden Party és Homegrown készletekből kerültek ki.

A legvégén aztán jöhettek a szemcsés díszítőelemek: először egy régi, de sajnos elszakadt gyöngysort (nyilván utánzat :D) használtam. Közben kerültek fel mini üveggolyók is. Őket követték az átlátszó gyöngyeim, majd az arany és üveg mikrogyöngyök.