Gót stílusgyakorlat – Fekete a feketével

Színek nélkül ejh, kemény az élet 😀 Mutatom a moodboardot. Mégpediglen azért, mert az alkotásom kivételesen látható módon (is) egyezik betűről betűre, azaz színről színre… Ott van a fekete, a világosabb fekete és a már majdnem szürke… Nnnajó, befejezem. Pedig simán szólhatna ez a poszt a feketéről is. Bocsika 😀 Azt hiszem, nem kell bővebben…

Nagyfotós minimal mixed media

Néhány szívemnek kedves dolgot hoztam össze ezen az alkotáson: Olit és a tengert, egy 12×12″-es naaagy fotót, ami ráadásul fekete-fehér, a parton szedett mindenféléket, a Mintay Papers Marina kollekcióját, rengeteg kivágott díszítőelemet, Splash! tintákat, akril chipboard-címet, a vízileveles chipboardjaimat, egy üvegcsét, matricákat és szócímkéket, a kedvenc stencilemet és bélyegzőimet. Van itt minden, mint a búcsúban,…

Mielőtt a valóság elkezdődik – Retro stílusgyakorlat

Először egy kávé, aztán még egy. Nnna most már indulhat a nap! Necces, hogy a szokásaim rabja vagyok. Nyilván gyerekek mellett az ember megtanulja, hogy van élet a kávé előtt is. Nnnade milyen élet?! 😀 Mint egy robot, képes vagyok a napi reggeli rutint lenyomni, de ahhoz, hogy érdemben és értelemben jelen legyek, ahhoz kell…

Hello én

Meglátni és szerelembe esni. Aztán simogatni, sokáig. Nagy levegővel kis képeslapokat alkotni. Megint csak gyönyörködni, simogatni. És végre belevágni! Ez volt velem és a 7th Heaven szépségességgel 😀 Adná magát, hogy valami igazán fontos, elegáns vagy ünnepi alkalomra használjuk ezt a készletet, mert olyan csodaszép, tökéletes, visszafogott és finom. Ha lett volna csinnadratta esküvőnk és…

Abstract forever

Nem kis kihívás volt ez az absztrakt, ugye?! Izgalmas, kísérletező, szuper! Nekem legalábbis mindenképpen, de ahogy néztem a befutó pályaműveket, szerintem mindannyiunkra igaz! Emlékeztetőül még egyszer a moodboard: A Scrapkörben már mutattam az alapot, ezt a színes-szagos kavalkádot 😀 Most megmutatom azt is, hogy mivé lett, meg azt is, hogy hogyan! Egy jó vastag kartont lekentem…

Leszel a tanúm?

Jövő májusban férjhez megyek, és mivel a vőlegény és a ruhám már megvan, a harmadik legfontosabb dolgot is ideje volt eldöntenem: ki legyen a tanúm? Szokás, hogy az ember a testvérét kérje fel, de az enyém egy előző (utólag láthatóan hibás) döntésnél már tanúskodott – és bár nem vagyok babonás, de mégsem szerettem volna, ha…