Sziasztok!
Nagy meglepetés volt számomra,hogy decemberben kiemelt alkotó lettem. Kicsit meg is ijedtem,hogy ez nem biztos,hogy nekem való. Ám,úgy döntöttem megpróbálom 🙂 . Szerettem a tavalyi év scraptivyti kihívásait. Az idei újratervezést,még gyakorolnom kell,igyekezni fogok ebben is.
Anyasági szabadságon vagyok itthon,még egy kis ideig. Az alkotásaimból kiderül,hogy 4 gyerkőc anyukája vagyok, a scrapbookkal való kikapcsolódás pedig életmentő számomra. Ezek a kihívások nagyon feldobják az agytekervényeimet.Sokszor utolsó pillanatos vagyok,mert többnyire, nekem kell idő agyalásra, nagy ritka, mikor csak úgy minden egyértelműen, gördülékenyen megy és senki nem zökkent ki a munkamenetből. Magával, mint scrapbookos tevékenységgel 2018 óta foglalom el magam. Azóta hörcsögölök…alkotok. Elsőként egy felvidéki scrapbooknapon vettem részt 2018 októberében, melyet Tika és Sophie tartott. Onnantól pedig lestem a facebookon, miféle csoportok lehetnek, amelyek nekem segíthetnek a fejlődésben, előrelépésben, valahogy így találtam rá a sugis csoportra is, s azóta mindennapjaim része lett. Köszönöm mindenkinek, hogy csodálhatom alkotásaitokat és tanulhatok tőletek, azt meg pláne, hogy sokszor kedves szavaitokkal további erőt adtok a tanuláshoz és kitartáshoz. Kevesebbet alkotok, mint szeretnék, de majd egyszer eljön az ideje a többnek is… remélem :D. Azt hiszem elég is ennyi rólam… Térjünk rá az alkotásra.
Sokat töprengtem azon, miképp is lifteljem a kiszemelt személy alkotását, mert egyszerűen nagyszerű és úgy imádom, ahogy van. Az alap biztos volt, mert olyanom volt itthon, így erre terveztem újra az én stílusomra, mégis az eredeti alkotó alkotásához hűen. Első lépésben kiválogattam a sok-sok kivágóívem közül azokat, amelyek megfelelnek majd a célnak. Azután a kollekciók között keresgéltem, melyik lenne megfelelő. Sikerült megtalálnom a számomra megfelelő alapot, így gyorsan neki is álltam, hogy az alap elkészüljön és aztán legyen időm felöltöztetni. Fehér krétafestékkel alapoztam, majd hópasztát vittem fel rá 2-3 rétegben, amíg ez száradt a másik részére felragasztottam a háttér papírt, majd modellpasztával stencileztem 2 féle mintát. Miután megszáradt, még mini pecséttel és hődomborítással vittem fel rá mintát. Az alap háttér elkészülése után ráragasztottam a havas keretet. Jött a feketeleves! Sehogy nem tudtam továbblépni…hiába voltak meg a kivágatok, virágok, chipik, szalagok, minden csak körülbelül állt össze. Négyszer biztosan összeraktam, de akkor sem volt olyan, amilyennek szerettem volna. Kicsit félretettem pihenni. Aztán nekiláttam a chipi festésnek és a fenyők havasításának. Miután megszáradtak, újra elkezdtem pakolni a kivágatokat és kezdett összeállni. Ami tetszett, azt már ragasztottam is, így lassacskán elértem a virágok felragasztásáig, majd kicsit még azok alá is beszúrtam egy-két kivágatot. Amíg száradt a ragasztó elkészült a masni és annak is meglett a helye. A felirat miatt, mivel nem tudtam dönteni és nem volt az igazi, igy félretettem kicsit. Másnapra kerestem egy másik feliratot és kicseréltem, de még valahogy mindig nem éreztem magaménak, így a virágokat havasítottam, feltettem egy-két gyöngyöt és csillámporral megbolondítottam. A felirat sem volt úgy jó ahogy, így arra is került leheltnyi hó és csillám. Számomra így lett kész. Nem is lett olyan letisztult,mint elsőre elképzeltem, de én nagyon szeretem. Igyekeztem tartani magam az eredeti alkotó alkotásához, el is rejtettem egy kis súgást, mivel épp olyan alapom nem volt itthon, és nem jutott eszembe készíteni, már az alap elkészült, mikor láttam úgy is lehetett volna … Remélem nem lesz ebből gond, mert inspirálni teljes mértékben az alkotása inspirált és igyekeztem olyanra formálni. Hát mondjatok véleményt!
Köszi Zsuzsi, imádom a kesztyűt!
Legyen csodaszép hetetek!
Jakab Berni