Manna vászonképei – de úgy általában elmondható minden alkotásáról – imádnivalók! Ahogy a színekkel bánik, az anyagokkal, ahogy a díszítőket rétegzi, de közben megtartja azt a finom eleganciát, harmóniát… lenyűgöző! Nagyon élem az alkotásait!
És itt rögtön meg is követem, mert nem úgy alakult a liftelésem, ahogy terveztem!
Szerettem volna tartani az elrendezést, még ha nyilvánvaló is volt, hogy a hozzávalók és az alkalmazott technikák terén esetenként nagy és lényeges különbségekkel kell majd számolnom.
De aztán elvitt a lendület, a hév, a mojo – hívjuk akárhogy 😀
A vászon alapját ugyanúgy kezdtem én is: lekentem fehér gessoval az alapot, amit aztán stencileztem – de csak ott, ahol a fotót és a díszítőelemeket terveztem elhelyezni. A fotó alatt írásos bélyegzőkkel hődomborítottam, és ha már előpakoltam mindent – a csipikkel is ezt tettem. Szeretem hődomborítani a chipboardokat, mert a finom, vékony lézervágott elemeket ezáltal meg tudom erősíteni, tartósabbá tudom tenni. Plusz lényegesen gyorsabban elkészülnek, mintha először legessoznám, majd színezném őket – akár tintapárnával, akár vízfestékkel.
Korábban már elkészítettem a Forest Flora gyurmaformáimat, ezeket viszont tényleg legessoztam, és a csillámos arany unikornis hajammal megszíneztem 😀 Szerintem ez a legtökélesebb aranyfesték, ami csak létezik! Picit csillámos, picit fényes, nagyon elegáns, és soha el nem fogy! 😀 Már nem is tudom, hány éve használom és még mindig van!
Mielőtt felragasztottam volna a fotómat és a nagyobb díszítőket, megszíneztem vízfestékkel az alapot, kicsit bélyegeztem és persze aranypöttyöztem is 😉
Nnna, és itt vált el – számomra legalábbis karakteresen – az elrendezésem Manna alkotásától. Ugyanis ha jóóól megnézitek, máshol van a fókusz, hiába van kb centire ugyanott a fotóm. Azzal, ahogy a fotó bal oldalán rendeztem el a virágokat és felette a csipit illetve a kivágatokat, teljesen más lett az íve az egésznek. Tök érdekes! 😀
A díszítők azonnal megtalálták a helyüket, de azok nem azt az ívet hozták, amit az eredeti vászon után szerettem volna elérni. Szétszedtem az egészet és újraraktam. És újra. És megint. Aztán elengedtem és csak pakoltam, pakoltam, úgy, ahogy jól esett. És nagyon jól esett 😀
Köszönöm Manna!! Imádtam minden percét!!