Tavaszi virágok helyett… Hal!

Sziasztok!

Félreértés ne essék, nagyon várom már én is a tavaszt, a virágokat, a madárcsicsergést! Talán ezért is választottam Anastasija Cernova oldalát a lifteléshez. Csak hát, közbejött egy hihetetlen koncertélmény, és a virágok helyét átvette a fém, meg a hal.. Meg a torta..

Hosszabb sztorival jövök most, amolyan koncerbeszámolóval egybekötött alkotó poszt következik.

Akik kicsit ismerik a keményebb zenék világát, azoknak is erősen fog csengeni a Lindemann nevű, indusztriális metált játszó zenekar (nekik nem is kell magyaráznom tovább). Azoknak, akiknek ez a név semmit nem mond, nagyon röviden annyit adnék ismertetőül, hogy a banda énekese az a Till Lindemann, aki a Rammstein frontembereként borzolja a kedélyeket már több, mint két évtizede (tudjátok, a mély hangú, piromán német hapsi). A zenéért pedig az a svéd Péter Tagtgren a felelős, aki szintén több, mint húsz éve ad koncerteket valamelyik metál bandájával, és nem mellesleg, fellépő ruha gyanánt sokszor kényszerzubbonyba bújik. A Lindemann olyan témákat dolgoz fel, amelyekről általában senki sem szívesen beszél (étkezési zavarok, kábítószer hatása a gyerekekre stb).

Szóval, adott két meglehetősen polgárpukkasztó (teljesen beteg) zenész, akik összeálltak egy duóba, és most európai turnéra indultak. Ennek a koncertkörútnak volt az egyik helyszíne a bécsi Gasometer, ahol jómagam is lelkesen csápoltam a tömegben 😁 Hatalmas show volt!

És hogy jön ide a hal? Meg a torta? Nos, úgy kedveseim, hogy bizony a közönség kapott bőven mindkettőből. Igen, ez a két jómadár a „Fat” című száma közben kigurított a színpadra kb 20 habos tortát, és nemes egyszerűséggel a közönség közé hajította. Körülbelül egy óra múlva pedig jöttek a halak is (igazi, hűtött halak) a Fish on! című számuk alatt. De ezt már nem bízták a véletlenre, csúzlival lőtték be a tömegbe, szóval kapott belőle az egész Gasometer.

Szóval, valahogy nem tudtam a gyönyörű virágokra koncentrálni, amikor leültem, hogy alkotásban is megörökítsem ezt az élményt.

Kezdésként egy Studio 75 25×25 cm-es chipboard alapra ragasztottam egy hálószerű anyagot. A liftelt oldal elrendezését megtükröztem, tehát, a bal alsó sarokból építettem fel a koncepciót. Az AB Studio szürkekartonjából kivettem a mintákat, és a megmaradt lemezt felragasztottam. Ezután stencileztem, de most kivételesen nem modellpasztával, hanem heavy body gel-lel. A szürkelemez kivágataiba pedig csavarokat ragasztottam, a csavarok köré drótot hajlítottam. Alaposan átkentem az egészet fekete gessoval.

Jöhetnek a színek! A fekete alapot Impasto Cobalt és Jade festékekkel színeztem először. Tetszett így is, de kellett még rá valami nagyon ütős szín… Próbálgattam néhány mistet, de nem volt az igazi. Előkerültek tehát a nagy kedvencek, az Art alchemy festékek, és… Hú, a Flame, és a Phoenix feather életre keltette az egészet!! Gyorsan ment innentől a dolog, nem is gondolkodtam. Jöttek a Mitform fogaskerekek és kulcsok, a Scrapiniec mega fogaskerék szettje, a római számok, és a gyurmából formázott csillagok. Mindegyiket a fentebb említett festékekkel festettem meg, a végén kaptak egy leheletnyi Firebird waxot és fehér Splash tintát.

Kivágtam gyorsan két figurát a Steampunk love kivágóívről, a halacskákat pedig az Uhk Gallery Lighthouse készletéből. Két matrica az idea-ology Curiosities tömbből, néhány patent, és megfestett art pebble tette teljessé az oldalt.

Néhány részlet: