Sugallatok Könyvkuckó – február

Virág 15-én feltöltötte a következő Könyvkuckós idézetet és azóta agyalok a megvalósítás mikéntjén. Az idézetet nagyon élem, de egy kicsit továbbpörgött bennem. Konkrétan arra gondolok, hogy a kedvenc könyveimet újraolvasva, mindig valami mást kapok tőlük. Nyilván ezért a kedvenceim és ezért olvasom őket újra pár évente. Mert mintha egy másik történetet olvasnék – új gondolatokat, érzéseket ébresztenek bennem. Azt azért lehet tudni, hogy mindig az olvasó, jelen esetben én vagyok az, akiben testet ölt a könyv mondanivalója, misztériuma. És mivel én is folyton változok, törvényszerű, hogy más megvilágításba kerül a történet, a hangsúlyok, a részletek, a … minden. Nno és akkor a kérdés: ezt hogyan tudnám egy art journal oldalpárban elmesélni?

Nem tudom, hogy sikerült-e, mindenesetre ilyen sokat oldalon még dolgoztam. 😀 Lehet, hogy jobban jártam volna, ha újat kezdek, nem pedig mindannyiszor újabb és újabb réteget építek rá, majd amennyit csak lehet, elmaszatolok belőle. Aztán amikor már teljesen elkeseredtem, rájöttem, hogy pont ilyen maga az olvasás-élmény is. Nem kell kitörölnöm a 2-5-tizensok évvel ezelőtti jelentéseit. Mert akkor pont azok találtak célba. Most meg teljesen más. Ezek egymásra épülnek és ettől lesz szép kerek az egész 🙂

Most csak a végeredmény szempontjából fontosabb pontokat emelem ki – nem az egész hajcihőt 😀 Nem szoktam, vagyis nagyon ritkán használok rizspapírt. Pedig annyira gyönyörűek vannak a shopban, hogy változtatnom kéne ezen a rossz szokásomon. De a lényeg, hogy egy írásos rizspapírt tettem fel az egész háttérre.

Mivel a tükröt valami fényesen csillogó felülettel szerettem volna behozni, az AB Studio egyik fóliáját választottam, amit Minc-cel különböző színűre fóliáztam – pink, türkiz, arany, lila és fehér. Azért ezekkel, mert a piros végtelenül távol állt a fejemben lévő képtől, a fekete fóliám meg nagyon borongós lett volna, más színem meg nincs 😀

Újra próbálkoztam Heidi Swapp bélyegzőtintájával és végre volt türelmem a teljes száradást megvárni. És jelentem, zseniális!! Mindjárt mutatok részletfotókat is. A keretek közepére írásos pecsétekkel bélyegeztem, majd – a teljes száradást követően – Minc fóliát égettem rájuk.

Elrendezgettem a kereteket. Azért választottam a fóliás kereteket, mert átlátszóak – tehát látni lehet majd a keretek alatt az alapot. Az adott színű keret alá ugyanolyan (vagy nagyon hasonló) Sparks, Metallique és Icing Pasta-kat kentem. Fontos volt, hogy ezek is csillogjanak-villogjanak-ragyogjanak – ahogy a könyvek és maga a tükör is. Tudooom, kicsit túlgondoltam a dolgot 😀 Ráadásul annyira sikerült, hogy fehér gessoval muszáj voltam a “tükrök” felragasztása után tompítani az egészet.

Bélyegeztem kb mindenhova, nagyjából az összes nyomtatott pecsétemmel 😀 Fekete akvarell ceruzával körberajzolgattam a kereteket és a széleket, majd vizes ecsettel elkentem, egybefolyattam. Ez egy nagyon egyszerű, de nagyszerű trükk. Mióta láttam Virág egy régi videójában, egy csomószor használom, ajánlom kipróbálásra 😉

Kerestem feliratokat, amik nekem az olvasáshoz vagy magukhoz a könyvekhez kapcsolódnak. Ezeket is maszatoltam kicsit, hogy ne legyenek olyan sterilek. A végén pötyiztem fehérrel és feketével. Eredetileg itt a felvonultatott színekkel szerettem volna, de azt hiszem, az már naggggyon tarka lett volna 😀

Még van egy hetetek, ebben ráadásul egy hosszú hétvége is van, szóval aki kedvet kapott a Titkos Tanok kihíváshoz csatlakozni, alkotásra fel!