Tíz évvel ezelőtt volt egy különös szilveszteri bulink. Lementünk a balatoni nyaralóba és bográcsoztunk, kirándultunk, sétáltunk a hóesésben 🙂 Akkor voltunk sajnos utoljára együtt bulizni a bátyámékkal… remélem valamikor lesz még rá alkalom! Megszoktuk a nyarat a Balatonon. A tömeget és a pezsgést. Most minden zárva volt. Minden csendes és nyugodt. Talán kicsit ijesztően nyugodt…
Ma egy shadowboxot hoztam Nektek, amelyet egy bonbonos doboz aljából készítettem. Zsani lila türkiz mood boardja is megdolgoztatott, de szerencsére az új Northern Lights karácsonyi papírkollekció színvilága a segítségemre volt. Nem bírtam megállni, hogy bele ne csempésszek egy kis steampunk designt az AALL & Create bélyegzők segítségével. Eleinte bizonytalan voltam, hogy nem fognak-e kilógni az…
Még évekkel ezelőtt elhatároztam, hogy meg fogok scrappelni egy cipőt. Még akkor eltettem az egyik szétment magassarkúmat, hogy egyszer majd eljön az ő ideje, amikor egy más formában megújulhat. Amikor Anna e havi kihívását láttam, akkor volt egy koncepció a fejemben egy 12”-es oldalra, amelyet szerettem volna megvalósítani. Azonban, amikor leültem alkotni, teljesen más hangulatban…
A mai posztom tulajdonképp egy fél alkotás: ebbe a dobozba egy albumot tervezek készíteni a nővéremnek, akinek a kisebbik lánykája novemberben lett egy éves. Hihetetlen, milyen gyorsan szalad az idő, emlékszem, az irodában ültem, amikor jött az sms, hogy indulnak a kórházba, majd egy óra múlva mégegy, hogy megszületett Hanna. 🙂 Express gyorsasággal érkezett, és…
Be kell hogy valljam, kicsit megérintett az idei szülinapom. Annyira kerek és annyira sok…nem mondom, hogy nehezen dolgoztam fel, hogy betöltöttem a 40-et, de életemben először kicsit zavart a korom. Aztán egy csomó minden jutott eszembe. Például, hogy ez csak egy szám. Hogy az életem ugyanúgy megy tovább, és ugyanúgy imádom minden percét. Hogy semminek…
Sziasztok! Tóth Erika vagyok 4 éve scrapbookozom és az MM a kedvenc stílusom. Örülök, hogy vendégalkotóként alkothatok itt a Sugallatok csapatánál. Egy inspirációt hoztam nektek a novemberi kihívás jegyében mely tartalmazza az ünnepet, türkizt, fémdíszt. Gondolkodtam és arra az elhatározásra jutottam, ha már ünnep, akkor legyen karácsony, hiszen sokan már ennek jegyében alkottok. Ha karácsony,…
Mindig tetszettek azok az extra tálalások, vagy vicces megoldások, ahogy az apukákkal közlik a baba érkezésének hírét. Negyedjére szalasztottam el az alkalmat. Nálunk mindig valami drámai fordulat, vagy elkapkodott pillanat maradt meg erről emlékül. Semmi kiscipő bekészítése, pocakrajzok vagy számtani példával való utalások. Ezt a kis emléklapot utólag készítettem,mert valahogy így szerettem volna én ezt…
Sziasztok! Anna kihívását imádom! Egyik kedvenc színem a türkiz, az ezüstöt is szeretem. Az ünnep pedig adott volt. Kisfiam októberben lett 3 éves. A Cotton Candy papírkészletből szinte mindent felhasználtam. Csak pár db kivágat és papírdarab maradt. Így most felhasználtam ezeket is. A papírt félbehajtottam és Sizzix-el csillagot vágtam, de a vágókést úgy raktam, hogy…
Anna novemberi kihívásának a témája a színek, az anyagok és a hangulat. 3 konkrétumot határozott meg a türkizt, a fémet és az ünnepi hangulatot. Nos, ezzel meggyűlt most egy kicsit a bajom. A türkiz és a fém még csak-csak, az elég sokat szerepel az alkotásaimon…de hogy mindez ünnepi fényben? 😀 Fotós oldalt most nem akartam,…
Jövő májusban férjhez megyek, és mivel a vőlegény és a ruhám már megvan, a harmadik legfontosabb dolgot is ideje volt eldöntenem: ki legyen a tanúm? Szokás, hogy az ember a testvérét kérje fel, de az enyém egy előző (utólag láthatóan hibás) döntésnél már tanúskodott – és bár nem vagyok babonás, de mégsem szerettem volna, ha…
Olyan nagyon régen csináltam 12′-es oldalt, hogy biztos voltam abban hogy a mostani kihívásunkra ezt fogok készíteni. Aztán mikor Anna megmutatta az e havi feladatot, akkor gyorsan elkezdtem keresni türkiz papírt, a 7 Dots Studio Hazy Days kollekciójára esett a választásom. Gyorsan végigpörgettem az előhívatott fotóimat is hogy mi illene hozzá, és a kezembe akadt…
Ma már nem is tudok visszaemlékezni, milyenek voltak a hétköznapok, mikor még nem scrappeltem. Mikor Tomi 3 éves volt, akkor hallottam először a scrapről, de azt sem tudtam, eszik-e vagy isszák. Egyik fülemen be, a másikon ki. Erre tisztán emlékszem. De hogy mikor és hogy kapott el a gépszíj, azt jótékony homály fedi… Előtte is…