“Ha itt maradnál, nem indulnék még én sem. Ha nem indulnál, nem lenne érkezésem. Hová is mennék, hová is lennék egyedül én? Nélküled nem kell útlevél.” Nos igen kérem szépen, amióta gyerekek vannak nélkülük szinte soha semmit és sehova 🙂 Vannak akik szerint ez nem egészséges, kell a kikapcsolódás és persze azért tudunk mi lazítani…
Sziasztok! Ma egy igazán egyszerű art journal oldalpárt hoztam. Néha jólesik ilyet is készíteni. Nem tudom Ti, hogy vagytok vele, de én imádom az AALL and Create bélyegzőket. A legújabb bélyegzők között voltak A4-es méretűek is. Akkor már tudtam nekem kell belőle. Amikor megérkezett csak nézegettem, csak nézegettem, mert ÓRIÁSI és csodaszép. A következő rendelésemmel…
Sziasztok! Nagyon régóta ki szerettem volna díszíteni egy ecsetet. Rengeteg inspirációt láttam a Pinteresen. Úgy döntöttem, hogy a rusztikus stílusgyakorlat ideális lesz. Először is lealapoztam az ecsetet fehér gessoval több rétegben. Az utolsó réteget (ha jó emlékszem a 3.) nem egyenletesen vittem fel, hanem az ecset hegyével kicsit ütögetve. Ettől kicsit göcsörtös lett a felülete.…
Május végén volt az esküvők, így pont kapóra jött, hogy a júniusi stíluskihívás épp a rusztikus lett… Nagyjából minden kreatív fotónk passzol a témába, de most mindenképp egy olyan képet szerettem volna használni, ami – bár színesben tele van zölddel – fekete fehér: imádom a fekete-fehér képek hangulatát, számomra sokkal izgalmasabbak, sokkal több érzelmet közvetítenek. Nehéz…
Mint olvashattátok a Lovely Day mini albumos posztban, abban a szerencsében volt részünk, hogy Andi fészbúkolt, játszott és nyert is egy fotózást. Mert ő ilyen mázlista típus. És még jó fej is, mert elvitt magával minket is! 😀 Köszönet, tisztelet és persze hállelúja 😀 A stúdió gyönyörűen be volt rendezve, és ha már a júniusi…
Nem kis kihívás volt ez az absztrakt, ugye?! Izgalmas, kísérletező, szuper! Nekem legalábbis mindenképpen, de ahogy néztem a befutó pályaműveket, szerintem mindannyiunkra igaz! Emlékeztetőül még egyszer a moodboard: A Scrapkörben már mutattam az alapot, ezt a színes-szagos kavalkádot 😀 Most megmutatom azt is, hogy mivé lett, meg azt is, hogy hogyan! Egy jó vastag kartont lekentem…
Sziasztok! Sokan tudjátok, akik nyomon követitek a Sugallatok facebook csoportját és a blogot, hogy óriási álmom vált valóra, hogy DT tag lettem. Imádom a mi kis Csapatunkat! A távolság miatt sajnos csak online tartjuk a kapcsolatot, de nem túlzás szinte napi szinten beszélünk. Rengeteget nevetünk és néha egymásnak sírjuk ki a bánatunkat is. Na és…
Nem készült Anyák napi ovis fotó. Nagy bánatomra, elpityeregtem a lehetőséget. Nnno, azért nem csak könnyeztem, hanem ölelgettem, puszilgattam is a kis ördögfiókáimat. Szóval tele volt a kezem! 😀 De az nem járja, hogy e jeles nap alkalmánból oldal se készüljön!! Így megszületett a legújabb kedvencem, egy csomó új kedvenccel és néhány régivel is 😉…
Ebben a hónapban a rózsaszín-sárga kombó ragadott meg a palettáról, emellett igyekeztem absztraktot alkotni…:) Két dolgot készítettem, az egyik egy ‘altered art’ kategóriába sorolható meg-mixed médiázott fa vágódeszka alap, a másik pedig egy kasírozott vászon; mindkettő egy rajzterem falát fogja díszíteni. Mondanám, hogy pont így terveztem, de nem így volt 😀 inkább ilyen lett menet…
Nem vagyok biztos benne, hogy normális az időzítésem, de nézzétek el nekem. Az alkotói szabadságnak nem szabad útjába állni és ha én most ezt éreztem, hát nekikezdtem 🙂 Van ez a fészek rakó ösztön a várandósság végén. Csinosítgatunk, tökéletesítünk és mindent igyekszünk a baba érkezésére befejezni. Talán emiatt is égett bennem erősen a vágy, hogy…
Sziasztok! A hónap témája az absztrakt. Hamar kitaláltam, hogy milyen alapot készítek és a fotóválasztás is gyorsan ment. Mindenképpen szerettem volna a Mixed Media Mulatságon készült közös DT fotónkat megörökíteni. A hónap gondolata pedig tökéletesen passzol ide. Bizony sokat kellett várnom, hogy végre találkozzak a Csajokkal. Az eddig táborokra és a közös DT találkozókra sajnos…
Olyan érdekes dolog ez, ami most engem inspirált. A fiúknak mindig Apa a sztár. Bármi történik, az Apához kapcsolódik. Mi valahogy “háttérmunkásokká” váltunk az anya szerepben. Fontosak vagyunk, mozgató rugók, de csak a színfalak mögött tündöklünk. Sokszor már az Apjuknak is bántja a fülét, hogy Ő ott sem volt, de mégis neki köszönik meg mondjuk,…