Nem is tudom, honnan indult ez az új őrület, ami tökéletesen kibillenti az összes DT tagot a komfort zónájából. A mumusainkat veszik elő és ránk eresztik, hogy küzdjünk meg velük. Mit értek most mumus alatt?? Azokat a stílusokat, amiben sosem alkotunk. Azokat a színeket, amik nélkül vígan elvoltunk mostanáig és azokat a márkákat, amiket meghagytunk…
Június hónapban is a feladat, hogy szebbnél szebb alkotásokat lehet liftelni. Többek között azért is esett a választásom Virie oldalára, mert imádom és mert a hogyanokról és miértekről az élő bejelentkezése során készült videóban mindenre választ kaphatunk. Nem volt más dolgom, mint elindítani ezt a videót (https://www.facebook.com/groups/1021480611246936/permalink/3158846947510281/ a linket csak a Scrapkörösök tudják megnyitni! )…
Hol is kezdjem a kis mondókámat? Felesleges lenne ecsetelni, hogy mennyire elfáradtunk mi is ennek az iskolai évnek a végére. A fura helyzet, a fogyó lelkesedés és a lemerült türelem akkumulátoraink már mind-mind sivítva fújják ki a fáradt gőzt, telenyomva az étert, hogy elééééég máááár. Pedig látom én, hogy mennyire szerencsés vagyok! Egészségesek, gyönyörűek, okosak…
Milyen jól jött volna 30 évvel ezelőtt is a scrapbook, mikor ajándékot nézegettem a német cserediákunknak. Egyértelműen ez inspirált a doboz elkészítésekor. Egy Rubik kocka az alap, aminek kis négyzeteiben egy-két kedvenc és igen jellemző Hungarikumunk fotója került. Természetesen a lista korántsem teljes, de nem is az volt a cél. Ez a doboz remek ajándék…
Vettem a bátorságot és Bea rámáját lifteltem. Vannak elérhető módjai annak, hogy az ember a mesterektől tanulhasson: offline és online workshoppok; álmatlan éjszakák, amikor felriadok és kapom elő a telefont, hogy hova is rakta be azt a virágot a múltkor és pontosan mi alá került az a domborított chipboard, amit előtte lefestett… és hosszas próbálkozások,…
Az albumok készítését szeretem elejétől a végéig én csinálni. Sokat inspiráltak mások, főként a trükkös megoldásokat szeretem, de igyekszem azokat a saját ízlésemre formálni, igazítani és belevinni valami pluszt. Már hiányzott egy ilyen alkotás, ahol csak úgy vittek előre a lépések. Szeretem a vöröset, szeretem a pirosat, de azt is belátom, hogy óvatosan kell ezzel…
Egész hétvégén furán éreztem magam. Mindannyian így érzünk a jelenlegi helyzetben és sokunknak óriási érvágás volt, hogy a táborainkat is le kellett mondani. Jövőre ez az egész már csak egy rossz emlék lesz és vidáman fogunk alkotni, ahogyan az első két évben is. A 2019-es táborról már készítettem egy junkos, mini albumot. És egy kis…
A srácaim mellett már hozzá kellett volna szoknom a nem hétköznapi állatokhoz, a furi kedvencekhez és a meglepő fordulatokhoz. Hát nem sikerült… még 🙂 A gekkók is nagyon szeretik a lisztkukacokat, a sáskákat. Nekik szereztük be ezeket a fenevadakat. Zizegtek, mozogtak és nem kicsit büdik is voltak, tehát nem lettek a kedvenceim. Szóval míg régebben…
A mai napra minden szempontból összetett posztot hoztam. Technikailag azért, mert készítettem még a legutóbbi 13arts posztomra egy inspirációt az új Unforgettable készlettel. http://13artspl.blogspot.com/2020/02/card-box-with-card-making-tutorial-video.html Megálmodtam egy dobozkát, amibe készítettem pár képeslap alapot, csomagoltam mellé kivágatokat és ephermera-t, így bármikor ha képeslapot van kedvem készíteni, vagy rohanósan kell alkotnom, csak előkapom ezt a készletet és mehet…
Már most is csak ismételni tudom magam, liftelni sem könnyű! Nem is azzal volt a gond, hogy ne tetszett volna egyik sem. Sőt! Mindegyik tetszett. Kedvencem is volt az alkotások között. Ki is választottam Svetlana Sanochkina alkotását. Tudtam, hogy ajtó helyett ablak. A színvilágot igyekszem majd tartani és az elrendezést meg lemásolom, hogy tanuljak, gyakoroljak.…
Nos kérem szépen, vállalván, hogy majdnem beszippantottam a havi Lütyő címet, hátradőltem, hogy ennyit jelentett nekem a skót kihívásunk. Ám itt vagytok Ti! Ez a végtelenül kedves és lelkes alkotói közösség, akik közül sokan valószínűleg hasonlóan éreztek most ebben a pillanatban. Nem ez az első és higgyétek el nem is az utolsó izzasztó kihívásunk, ezért…
Az unokahúgom elhívatott környezetvédő. Hála az Istennek ragad ránk sok-sok hasznos tanács és ötlet, hogyan hasznosítsuk újra kincseinket, ruháinkat. Szemem nyitva, agyam kattog, már-már ott voltam, hogy csak a maradék karácsonyi papírkészletekből fogom megcsinálni az albumot, hiszen tudom, hogy jövőre jönnek újak és nem tudok majd nekik ellenállni. Szóval a maradék Mintay készletekkel dolgoztam: Sweetest…