Déjà vu

Pontosan egy évvel ezelőtt volt a steampunk kihívásunk, és talán még emlékeztek rá, hogy erősen megizzasztott. Nos, idén januárban az indusztriális egészen hasonló érzéseket keltett bennem… Először izgalmasnak tűnt, egy csomó ötletem volt, aztán ahogy hozzáláttam, valahogy egyik sem passzolt. Idegesített, bosszantott, végül megbarátkoztam vele… nehezemre esett, hogy különválasszam a steampunktól, mert nekem valahol hasonló elemeket tartalmaz, de mégis teljesen más a kettő… a steampunk talán sötétebb összhatásban, míg az indusztriálisnál igyekeztem egy kicsit szellősebb hatást elérni. Erősítette a bizonytalanságom a zöld jelenléte a színpalettán, valahogy azzal sem vagyunk igazán barátok, de hát a kihívások pont ezért születtek: mumustalanításra, illetve azért, hogy a vélt vagy valós hiányosságainkon felülkerekedjünk.

Első körben a fotómat választottam ki: nehéz dolgom volt, nem nagyon találtam olyat, ami ehhez a stílushoz passzolt volna, így egy kicsit régebbre nyúltam vissza: ez a fénykép 12 évvel ezelőtt készült, egy kedves barátom készítette – 3 másik fotósorozattal együtt, és úgy gondoltam, a helyszín, illetve a kép hangulata talán illeszkedhet az indusztriális stílus és a színpaletta metszetébe.

Az oldalam fehér alapkartonra készült, téptem rá papírokat a 13arts His and Hers remastered kollekciójából, és tettem rá egy darabot a 13arts industrial fóliájából. Ezt alapoztam átlátszó gessoval, majd festettem matt zöld festékkel, és egy kis fűzölddel és barnával (utóbbi kettő a 13arts vízfestékéből), illetve szilikonecsettel vittem fel rá száradást követően repesztőpasztát – jó vastagon, majd elmentem vacsorázni 😀 (de tényleg, hagyjátok magától megszáradni, sokkal szebb lesz a végeredmény 😉 ) A fotóm szokás szerint fehér lapra ragasztottam, hogy legyen egy kis kerete, amit ollóval megkoptattam, és distress inkkel kicsit barnítottam. A fotóm alá gyűrtem egy régi könyvlapot, ennek a szélét szintén distress inkkel barnítottam – ecsettel és vizesen. A díszítésre használt mitformjaim egy részét rozsdaporral “kezeltem”, és itt a következő tanulság: legyen otthon ecet! 🙂 Nekem nem volt, így almaecettel próbálkoztam. Itt-ott elkezdett rozsdásodni, de messze nem lett tökéletes… nekem így is tetszik, mert patinásabb, de ha erősebb hatást szeretnétek, maradjatok a normál, 20%-os ecetnél 🙂 A mitformokon kívül került még az oldalra feketére festett papírszívószál, barnára festett géz, bricks chipboard, lámpa kivágatok a Mintay Dear Diary kollekciójából és egy kis csillag még a Cotton candy kivágataimból. Végezetül bélyegeztem, pacáztam, körberajzoltam fekete filccel az oldalam és tettem rá pár szómatricát a 7dots studio Fortune teller kollekciójából.