Vendégalkotónk: Luczáné Kenyeres Mónika

Móni vagyok, anyuka itthon, egyébként tanító néni az iskolában(aki éppen az október eleji portfólióvédésén izgul), és egy csendes őrült, aki keresi magát ebben a scrapbookos világban.

Az egész hobbit tulajdonképpen a harmadik gyermekemnek köszönhetem: amikor ugyanis vele voltam itthon, akkor találtam rá. Bújtam a netet, órákra képes voltam ottfelejteni magam a számítógép előtt, ha aludt a leányzóm.
Az első mixed mediás mély benyomások két éve, a tarjáni táborban értek – Virág velem szemben alkotott. Gondolhatjátok, hogy lestem minden munkálkodását! Akkor és ott elkészült az első papírzacsis albumom, én meg nyakig szivárványporosan olyan boldog voltam tőle! Ma is ugyanilyen jó érzés leülni és dolgozni valamin, ami egy kicsit én vagyok.
A rémület környékezett annak gondolatára is, hogy milyen alkotást hozzak szeptemberre, ráadásul ekkora súllyal a hátamon, hogy még a blogon is be kell mellé mutatkoznom…

Kutakodtam, nézelődtem, próbáltam az első benyomásaimra hallgatni. A középiskolában tanult gótika ugrott be róla állandóan, bár nem igazán az építészet kellett most nekem. Innen jött a stílus jellemző, díszes ablaka, amit rögtön a templomokkal, katedrálisokkal kötöttem gondolatban össze. Így született meg ez a munka.
Egy chipboard kartonból kivágtam az ablakformát, majd kinyitottam a szekrényem és rápakoltam ezt-azt (címkék körvonalainak papírmaradékát, mert semmit se dobok ki, félbevágott és valamire majd jó lesz még chipiket, virágot, fém kiegészítőket, láncot, gyurmadíszeket).
Lekentem az egészet egy rétegben fekete gessoval, majd száradás után jöhetett a modell pasztás stencilezés. Csipkemintákat választottam, de rögtön többfélét is. Újra gessoréteget kapott az alap, és amikor már kellőképpen feketék voltak a kezeim és a szoba padlója is (ott csináltam, alkotósarkom nem lévén), lekentem néhány virágot is hozzá.
Némi száradás után előkaptam a szivárványporaimat, és kékkel, barnával, feketével, valamint fehér gessoval tovább színesítettem a ragasztásra váró díszítőelemeimet.
Igyekeztem kereszt alakba rendezni a kompozíciót, végül a szemcsés díszítőket, szivárványporokkal festett gézt, fekete csipkéket, papírból kivágott pillangókat raktam rá. Egy kevés, vízzel hígított fehér gessos fröcsköléssel tettem fel az i-re a pontot. A pici feliratot a mottó ihlette.

Szerző: Dorka

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Szerző: Dorka

Kapcsolódó bejegyzések

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból