Frissítőt tessék, avagy elkészültem a December napjai albummal

Nem vagyok biztos benne, hogy normális az időzítésem, de nézzétek el nekem. Az alkotói szabadságnak nem szabad útjába állni és ha én most ezt éreztem, hát nekikezdtem 🙂

Van ez a fészek rakó ösztön a várandósság végén. Csinosítgatunk, tökéletesítünk és mindent igyekszünk a baba érkezésére befejezni. Talán emiatt is égett bennem erősen a vágy, hogy ezt az albumot megcsináljam. Zárjuk le ezt a fejezetet is és kezdjünk neki az újnak 🙂

Ott várakozott a polcomon a csodálatos 7dots Studio Yuletide kollekciója.

A fotók is megvoltak már december végére, de sajnos pocsék minőségűek 🙁 az eseményeket mégis visszaadták, mert a fiúk folyton jöttek leselkedni és vidáman nosztalgiáztunk az albumot nézegetve.

Az albumot az előző DD méretéhez igazítottam. Nagyon élveztem a borító készítését, amit a végére hagytam. Erős hatással volt rám Virág tábori projektje, igyekeztem ügyesen beépíteni a lépéseket belőle az alkotásnál.

A pizzás doboz kartonjából kivágtam a fedlap 3 részét. Szeretem, ha kicsit puhább tapintású, ezért kis szivacsos anyagot ragasztok a papír alá. Az egész borítót lekentem átlátszó gessoval, mert nem tudtam mennyire fogom színezni. Modell pasztával és Aria song feliratos stencillel készítettem a background mintáját. Megtépkedtem a papírt és rétegezni kezdtem. Fekete és fehér csipke, Holly Jolly chipbordok, amiket arany gyöngyház festékkel festettem meg, akárcsak a We are family kivágott feliratot. Bélyegzés és fröcskölés és kész is lett 🙂

Vannak oldalak, amikhez nem kell sok mindent hozzáfűzni 🙂

Itt a sztori később lesz elrejtve a fénykép mögé, de nagyon vicces volt. Mamika (a nagymamám) közölte, hogy remek, hogy meg lett műtve a szeme, de sajnos így látja, hogy mennyire ráncos 🙂 Megjegyzem 89 éves!!!!!

Sajnos tényleg nagyon rosszak a fotók 🙁 de az emlék örök 🙂 Szancsóka kitalálta, hogy kell neki raklapból fenyőfa, amire a kalendáriumhoz legyártott 3×24 kis tasakot akasztgathatom 🙂 Apa kalapált, fúrt, ujját szakította, de megcsinálta. Fantasztikus ezermester 🙂

Egy igazi scrapper, főként, ha gyanús terhes vitaminokat szed 🙂 bizony nekifog 72 darab kétoldalas tasak legyártásának december negyedikén, hogy a gyermekei végre kibonthassák az első meglepetéseket. Ráadásul kicsinek bizonyult a mélység, így pluszban gyártottam hozzá 72db kis rekeszt…. Simi, simi 🙂

Végül tündérboltnak hívtam, mert a játszós szobába került fel a falra. Készítettem mindenkinek egy batyukát és abba tettem kör, tag és csillag alakú kuponokat. Ezekkel lehetett fizetni a boltban. Jöttek is a kis manóim lelkesen. Még a Kicsi is tudta, hol a kis táskája és, hogy megyünk, Anya felkapcsolja a fényeket és akkor nyit a tündérbolt.

Stencil, kivágatok, matricák és címkék, chipboard, bélyegzés és fröcskölés. Ez majdnem mindegyik oldalon így lesz.

Trükkösen lehet a chipboardoknak használni a leeső részét is. Itt a fotó alá tettem.

Nem volt túl eseménydús az idei december. Sok izgalom volt az új családtag körül. Nem is voltam túl jól és nem sokat programoztunk. De ha volt olyan nap, akkor felkerekedtünk és sétáltunk nagyokat. Kávéztunk a Liláéknál és élveztük a napsütést.

Alkotás közben figyeltem fel arra, hogy nem törekszem eléggé az összhangra. Tudatosan építettem fel ezután, hogy minden oldalon legyenek meg a domináns színek: a zöld, a piros, az arany és a fehér.

Aztán a mixed médiás vérem is elkezdett bugyogni és a fotó nélküli oldalakon éltem ki a rétegzési mániámat.

Két éve talán, hogy együtt diszítjük a fát, így szeretnénk kedveskedni a Jézuskának, mikor a házunkba jön vendégségbe. Cserébe Ő pedig ajándékot ad a házigazdáknak. A srácok írtó lelkesen vették ki a részüket a “munkából”.

Aztán valahogy “evés” közben jön meg az étvágy 🙂 jönnek az ötletek, a flikk-flakkok. Kihúzós és lenyitós oldalak és mixed média technikák of course 🙂

A bal oldali kép alatt csúnyán elrontottam a diszítést. Zavart. Újra és újra lapozgattam, hátha megszokom, de nem akartam. Feltéptem az egészet a kép alatt és ráépítettem egy egészen másik koncepciót. Megnyugodtam. Így már ok! Nem alkuszunk 🙂

Kb. három napi altatási időben készült el az album. Kis túlzással, hiszen a kommentek még hátravannak 🙂 Amikor nyugodtam nap volt, akkor jöttek az ötletek. Domborítom, kivágom, kukucska is legyen, majd felhajtom és még alá is rejtem 🙂

Ez az oldalpár az egyik kedvencem. No nem a szarvasok miatt, hanem mert pikk-pakk jött a rétegzés.

Mivel tényleg nem sok történés volt, illetve a dokumentálás volt gyatra, már el is érkeztünk a szilveszterhez.

Apáék bulizni mentek és az okos és ügyes kutyáját rábízta a srácokra. Annyira megijedt szegény a durrogtatástól, hogy beengedtük a házba. Csanád éppen magyarázta neki, hogy a szönyegen kell maradnia és nem kell félnie, mert Ő itt van vele.