Tőlem Nekem, avagy altered art Anna-módra

Ma már nem is tudok visszaemlékezni, milyenek voltak a hétköznapok, mikor még nem scrappeltem. Mikor Tomi 3 éves volt, akkor hallottam először a scrapről, de azt sem tudtam, eszik-e vagy isszák. Egyik fülemen be, a másikon ki. Erre tisztán emlékszem. De hogy mikor és hogy kapott el a gépszíj, azt jótékony homály fedi…

Előtte is voltak különböző kreatív hobbijaim, minden klasszikus megvolt, de a scrapbook az első, ami ennyire tartós, szórakoztató, kikapcsoló, produktív és kielégítő. Azóta igazán ki tudok kapcsolni, és bár lehet, hogy ugróiskolázni mondjuk olcsóbb lenne, de ennyire önkifejezni semmi mással nem tudnék.

Erre emlékeztet engem ez a kis installáció, vagy “home decor”, ha úgy tetszik 😉

Az alapja egy olcsó műanyag képkeret, melynek először kiszedtem a hátlapját és az alapot készítettem el. Fekete gesso-val lekentem, festettem, stencileztem. Eredetileg arany színnel stencileztem, de később meggondoltam magam, és ezüst pasztával átkentem.

A keretet ugyanígy lekentem, lefestettem. Került rá gyurmadísz, FÉMkeret-és virág, üveg cabochon, szórógyöngyök és darák, ezeket is fekete gessoval kentem le. Persze közben folyamatosan fújkáltam hogy ilyen, hol olyan misttel. Aztán kivágtam egy tag-et az egyik TÜRKIZ papírból a Fortune teller készletből, a szélét domborítóporral EZÜSTre “kentem”.

Következett egy csipi keret, egyik nagy kedvencem, olyan sokoldalúan felhasználható! Azt is hődomborítottam.

Végül jött a felirat, ahol már a jól bevált módszert alkalmaztam: fekete gesso + kék mist + ezüst paszta. A szizált misttel türkizre festettem, betuszkoltam a tag alá. 2 virág, némi dara és szórógyöngy, plusz egy-két cabochon (az egyiknek az alját a türkiz festékkel kentem le) és kész is.

Több részletben készült el, többször volt újratervezés, de nekem tetszik a végeredmény! 🙂